Hát igen.
Tudom,tudom...Háttal nem kezdünk mondatot,de valamivel mégis el kell kezdeni. Hogy miért? Nem is tudom a pontos indokot. Talán 3-4 hónapja fogalmazódott meg bennem,hogy írni kellene egy könyvet. De mint ehhez lusta vagyok, inkább egy blogban kezdett kirajzolódni művészi mivoltam. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy annyi ötlet,baromság és vadság jut eszembe/történik meg velem, hogy egyszerűen ezt nem tudom magamba tartani,de a szűkebb baráti körömre meg nem akarom rázúdítani mindezt- hisz annyira hiányzik ez nekik mint egy lufiárusnak a nyílzápor-,ezért inkább ide adom ki magamat.

Most, hogy így kimagyaráztam magamat, mondanék is egy példát egy ilyen agymenésre. Nem is tudom, nagyjából 3 hete hazafelé az iskolából, 10 órát magam mögött hagyva szerintem triviális hogy milyen gondolatok pöröghettek a fejemben, szerintem nem is részletezném. Valahogyan feljött a fejemben a "relatív" szó. Ugye ez nagyjából azt jelenti, hogy viszonylagos,nézőpont kérdése, és ezután ilyen nézőpontkérdése dolgokon kezdtem gondolkozni. Tisztázatlan körülmények között eljutottam oda, hogy hogyan is kell kiszámolni idő hányadost. Gyenge fizikai ismeretekkel,testvérek között is t=s/v
Namostakkor: képzeljünk el egy sétáló embert, akinek 100 métert kell megtennie, mindezt úgy, hogy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez tfh* 1 m/s sebességgel.
*: tegyük fel hogy
Ugye ennek az úrnak/hölgynek 100 szekundum kell, hogy elérje a célt.

Most pedig képzeljünk el egy futót, aki a fentihez hasonló mozgást végez,ámbár sebessége 2 m/s.
Most egy öreg futóról van szó na.
Szóval gyors fejszámolás után ki is jön, hogy neki az adott távot 50 szekundum alatt sikerül teljesítenie, amennyiben nem történik semmi olyan, ami ezt befolyásolja.

Látható, hogy a sebesség és az idő között fordított arányosság van, ha nőtt a sebesség 2-szer annyira, az idő a felére csökkent. De ezt most nézzük meg egy kicsit más szemszögből. Mi van akkor, ha a második emberünknek van egy olyan képessége, amivel relatíve mindenki rendelkezik: az idő lassítása.
Mi van akkor, ha valójában a futó ember végig 1 m/s-al haladt ugyanúgy, mint az első emberünk, csak közben ő az időt "lelassította" a felére, és így hamarabb odaért a célba, míg mi, külső szemlélők csak annyit látunk a dologból, hogy sokkal hamarabb ért oda.
Tudom, ez marha abszurdnak hangzik, és csoportban efféle "időlassítósdit"  , hiszen ez csak a saját nézőpontunkból történhet meg, hisz mások csak azt látják, hogy futunk valahova, mert késésben vagyunk.
Logikus. Ha késésben vagyok, növelem a sebességem,hogy odaérjek. De akkor ennyi erővel lassítom az idő múlását, a sebességem pedig megtartom,ennek a kettőnek az eredménye ekvivalens.

Apropó az idő... ez számomra egy annyira felfoghatatlan dolog. Maga a tudat, hogy nem tudsz ellene tenni,mert mindig telik...szüntelen. Csak egységeket tudunk létrehozni az időben. mint perc vagy óra, de irányítani olyan szinten nem tudjuk mint például a sebességet, csak amennyiben kizárólag a saját szemszögünket figyeljük és másét kizárjuk. De megállítani nem tudjuk. Le tudunk ülni egy székre ezzel tulajdonképpen megállni, de az idő akkor is telne ha megállítanánk valamilyen módon, hisz aki megállította annak telne,nem?

És igen, miután ez lejátszódott a fejemben azon kaptam magam, hogy mindjárt hazaérek, ezért itt megszakadt erről a dologról a gondolatmenetem. Lehetséges, hogy ez egy baromságnak tűnik, sőt lehet hogy az is, dehát erről szólnak az ötletek, Einstein se az anyatejjel szívta be a relativitás-elméletet.

A.